Főoldal

Magyar Festők – Czóbel Béla

Czóbel Béla (Budapest, 1883. szeptember 4. – Budapest, 1976. január 30.) Kossuth-díjas magyar avantgárd festő. Első felesége Isolde Daig, német-holland származású festőtől született Lisa, később világhírűvé vált balett-táncos leánya. Második felesége Modok Mária festőművész. Unokahúga Czóbel Anna operatőr, testvére pedig Czóbel Ernő irodalomtörténész, politikus volt.

1902-1906 között Nagybányán Iványi-Grünwald Béla tanítványa volt. 1902-ben és 1903-ban a müncheni akadémián, majd 1903-tól Párizsban a Julian Akadémián tanult. 1905-ben állított ki először az Őszi Szalonon (Salon d’Automne), 1906-tól a francia fauves-okkal együtt szerepelt ugyanott és a Függetlenek Szalonjában (Salon des Indépendants).

1908 márciusában önálló kiállítása nyílt Berthe Weill Galériájában.[2] Barátai közé tartozott Dunoyer de Segonzac, Georges Braque és Amedeo Modigliani. A magyar Vadak jellegzetes képviselőjeként alapítótagja lett a Nyolcak csoportjának, bár csak az első tárlatukra küldött képet - jóllehet névleg mindvégig vállalta a csoporthoz tartozást.

“A kezdeti, nagybányai naturalizmust követően, Czóbel igen gyorsan - lényegében a mozgalom születésével egyidőben - kötődött a fauvizmushoz, az akkori legmodernebb párizsi irányzathoz.”

Művészi pályája

A kezdeti, nagybányai naturalizmust követően, Czóbel igen gyorsan - lényegében a mozgalom születésével egyidőben - kötődött a fauvizmushoz, az akkori legmodernebb párizsi irányzathoz. Így egyike volt a Magyar Vadak első képviselőinek is. Párizsban a „legvadabb” fauves-ok közt emlegették. A fauvizmus névadójától, Louis Vauxcelles művészetkritikustól a „fauve inculte” (faragatlan fauve) jelzőt kapta,[3] Gertrud Stein amerikai műgyűjtő a "heves" Matisse-nál is „hevesebbnek” találta akt képét,[4] és az amerikai Gelett Burgesst pedig, aki 1908-1909-ben interjúkat készített a fauves-okkal és kubistákkal Párizsban, kifejezetten sokkolta Czóbel vásznainak brutalitása.[5]

A későbbiek folyamán Czóbel festészete a német expresszionizmushoz közeledett, elsősorban a bergeni majd a berlini évek alatt. Ekkorra művészete veszített színességéből, a sűrű fekete illetve sötétkék kontúrok uralják képeit. Egyéni, újra kiszínesedő, leginkább az École de Paris-hoz sorolható stílusát az 1920-as évek második felére, újabb párizsi tartózkodása folyamán alakította ki. A szentendrei évek alatt tovább oldódott festészete, a mindvégig megtartott kontúrozást színes, "vattás" festékfoltokkal fedte el.

Témaválasztása nagyon gazdag és egyben hagyományos, önarcképeket, portrékat, aktokat, tájképeket, városrészeket, enteriőröket, csendéleteket festett, szemlélete 20. századi, stílusa modern (posztimpresszionizmus, fauves, német expresszionizmus, kubizmus, Párizsi Iskola), mely az euroatlanti kultúra élvonalába emeli. Festményeinek már életében nagy sikere volt Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, így került számos műve külföldi magángyűjteményekbe.

További képekért kattinst a képre
Forrás:http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/c/czobel/

Munkássága

1902-1906 között Nagybányán Iványi-Grünwald Béla tanítványa volt. 1902-ben és 1903-ban a müncheni akadémián, majd 1903-tól Párizsban a Julian Akadémián tanult. 1905-ben állított ki először az Őszi Szalonon (Salon d’Automne), 1906-tól a francia fauves-okkal együtt szerepelt ugyanott és a Függetlenek Szalonjában (Salon des Indépendants). 1908 márciusában önálló kiállítása nyílt Berthe Weill Galériájában.[2] Barátai közé tartozott Dunoyer de Segonzac, Georges Braque és Amedeo Modigliani. A magyar Vadak jellegzetes képviselőjeként alapítótagja lett a Nyolcak csoportjának, bár csak az első tárlatukra küldött képet - jóllehet névleg mindvégig vállalta a csoporthoz tartozást.

Az első világháború idején (1914-1918) menekülnie kellett Franciaországból, és a hollandiai Bergenben telepedett le. 1919-től 1925-ig Berlinben élt, ahol a Brücke csoporthoz kapcsolódott, majd a Freie Sezession tagja lett. 1925-ben gyűjteményes kiállítása volt a német fővárosban, de még ugyanabban az évben visszaköltözött Franciaországba. 1927-ben New Yorkban sikeres kiállítása volt a Brummer Galleryben. 1931-től mind gyakrabban járt haza, a nyarakat rendszeresen a hatvani kastélyban töltötte Hatvany Ferenc festőművész meghívására. 1933-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját. 1940-ben tért vissza véglegesen Magyarországra és Szentendrén telepedett le. A második világháború után is rendszeresen állított ki külföldön, elsősorban Párizsban, a Galerie Zakban. 

Benczúr Gyula - Vajk megkeresztelése
Forrás:http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/c/czobel/

Még életében, 1975-ben nyílt meg Szentendrén a nevét viselő múzeum.

Szentendrén szobrot állítottak neki és műveit állandó kiállításon mutatják be a Czóbel Béla Múzeumban. Festményei megtalálhatók egyebek mellett a párizsi Pompidou központban, a Magyar Nemzeti Galériában hazai és külföldi magángyűjteményekben. Székesfehérvárott, a Deák Gyűjteményben húsznál több képét őrzik.

A rendszerváltáshoz közeledve és azt követően gyakran szerepeltek művei nyilvánosan, legutóbb A Nyolcak kiállításán a Szépművészeti Múzeumban (2011). Képeit a Nyolcak többi tagjaiéival együtt állították ki (Berény Róbert, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos).

Forrás: http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/c/czobel/

About the Author

Magyar Festők

A magyar képzőművészet életét és munkásságát bemutató sorozatunk.

Awesome sauce!

Thank you! Your submission has been received!

Oops! Something went wrong while submitting the form :(

Figyelmedbe ajánljuk

Zene- szöveg – Cseh Tamás

Cseh Tamás Kossuth és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, 1943. január 22-én a mai napon született.

Irodalmi arcképcsarnok – Mikszáth Kálmán

Kiscsoltói Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aKisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora

Éléskamra – Bogos Zsuzsanna rovata

Gyakran hallhatjuk, hogy korábbi, hagyományos étkezési szokásaink károsak, azoknak hátat kell fordítanunk. Valóban ilyen egyszerű lenne a képlet? Régi szakácskönyveink nem ezt mutatják.