Főoldal

Olvasni–való Horváth Helga

Miért jött létre ez a rovat? Mert szívből ajánlok olvasnivalókat mindenkinek, akik még nem kerültek olvasóviszonyba ezen művekkel, de én kedvet szeretnék adni hozzájuk. Saját tapasztalatból értettem meg azt, hogy nem elég az olvasás megszeretéséhez és „életmódjához” a „genetika” vagy szocio-kulturális közeg, mert habár ezek alapot adnak mindennek, végül is gyermekkorban a kötelező dolgoknál kevesebb van, amiket a korosztály élből elutasít, hiszen nem szabad választása alapján történik, nem akkor, amikor neki ehhez kedve van és főleg nem azt, amihez kedve van

Olvasni-való

A legtöbb kötelező olvasmányról, évről évre derül ki és a szakma is felhívja a figyelmet rá, hogy nem felel meg az ajánlott életkornak, számukra túl száraz és a mondanivaló egyéb történelmi információk hiányában érthetetlen, a gyerekek egyszerűen nem értik miért kellett nekik több száz oldalon végigrágni magukat, és a más tantárgyakban is való teljesítés elvonja a kellő figyelmet és ahelyett, hogy felfedeznék az élményt, inkább sutba vágják, és más módon igyekeznek számot adni az (el-nem)-olvasottakról.

Pedig az iskola egyik legfontosabb feladta az olvasóvá nevelés, nemcsak azért, mert az irodalmi művek formálják a gyermek személyiségét, hanem azért is, mert az olvasás által válik képessé az önálló tanulásra, ismeretszerzésre, s alakul ki szerencsés esetben az önművelés igénye. A gyermek az olvasással, a könyvekkel kapcsolatos első élményeit a családban szerzi, melyek lehetnek pozitívak, de negatívak is. Olvasási szokásaiknak alakulásában meghatározó szerepe van a család szocio-kulturális helyzetének, igényeinek. Az iskola a családi hátteret nem tudja megváltoztatni, de sokat tehet annak érdekében, hogy a gyermek elinduljon az olvasóvá válás útján.

“Olvasni nem azért érdemes, hogy "műveltek", hanem hogy gazdagok legyünk, hogy egyetlen életünkben sok ezer életet leéljünk és megtapasztaljuk, milyen a bukás, a hatalom, a magány, a diadal, a születés, a halál, a hazátlanság és a szerelem, hányféle hit, rögeszme, félelem mozgathat egy embert, hogy leleplezzük hazugságainkat, fölfedezzük életünk értelmét, talán az Istent is.”
Müller Péter

Forrás: kép:https://www.antikvarium.hu/konyv/moricz-zsigmond-legy-jo-mindhalalig-223752

Ha az olvasást szokássá kívánjuk alakítani akkor először a pozitív motivációs hátteret kell teremteni. Mert a legfontosabb a belső motiváció, az érdeklődés, a kíváncsiság, a tudásvágy, ahogy Nyilas Misi mondta Móricz regényében: „azért szeretek tanulni és olvasni, mert az érdekes és jó”. A kellő motiváció és érdeklődés hiánya csak ront az olvasás későbbi megítélésén. Azonban, ahogy az étel a testnek, úgy az olvasás a léleknek táplálék, számos tanulmány foglalkozott ennek hiánypótló fontosságán. Ezért fontos hogy itt is időt hagyjunk az emésztésre, régi időkben az olvasás, mint cselekvés saját rítussal bírt; nehezebb volt könyvhöz, folyóirathoz hozzájutni, az olvasás tanítása a nevelés egyik sarkalatos pontja volt, tehát nemes cselekvés.

Mikor még nem volt villamos áram a természetes fénynél a természetben vagy meghitt környezetben (például a tűz fényénél a téli estéken) felolvasva egymásnak, tehát nem csupán belső aktusként jelent meg, hanem szociális funkcióval is bírt.

Miért jó olvasni?

S fontos az időbeliség megemlítése: nem falni a könyveket, hanem időt s ezzel teret adva a lélekben az egyes fejezetek önálló életének, amit az író egykor a könyv száraz lapjai közé zárt, s most az olvasó lelkén képzelet segítségével kelnek újra s új életre. Hiszen amennyi olvasó, annyi olvasat. Ez nem mehet végbe versenyfutással az idővel. Ma pedig ilyen időket élünk: akárhol akármikor s sajnos majdnem akármit. Ennek a rossz szokásnak a kezdete pedig talán pont a kötelező olvasmányok, amikor meghatározott időre kell elolvasni, amit a tanterv előír.

A gyermek számára ez stresszel és frusztrációval jár, s a lelkiismeretes diáknál is elrontódik a teljesítési-kényszerrel, hogy folyton lépést tudjon tartani az újabb és újabb feladatokkal.

Természetesen ez sem általános érvényű, kivételek itt is akadnak, akik ezt kihívásnak és ezzel motivációnak veszik. Én ezt tapasztaltam magamon és az osztálytársaimon, hogy a 20 fős osztályból az arány, hogy 5-en elolvasták a kötelező olvasmányokat, de a többiek róluk másolták az olvasónaplókat. Tehát miért is ajánlom, hogy olvassanak? Mert olvasni szabadság: az elme a képzelet és az olvasottak által kikapcsolódik, és idegen helyre megy vakációzni, amíg testileg elég egy kényelmes helyzetbe hozni magunkat, addig bejárhatunk messzi földeket és megélhetünk megannyi csodás életet.

Üdvözlettel

Horváth Helga

.

Forrás: képhttp://terrymalloyspigeoncoop.com/2014/03/22/film-review-the-book-thief/
Thimár Attila: Az olvasás ideje. In: Az olvasó - az olvasás, irodalmi tanulmányok. Szerkeztete: L. Simon László és Thimár Attila, Fiatal Írók Szövetsége Budapest 1999. (A könyv kiadását a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a DOSZ támogatta) p. 201-205. ISBN 963 86038 0 1   Fülöp Géza: Az olvasás jövője. In: Olvasásfejlesztés iskolában és könyvtárban. A Magyar Olvasástársaság és az MKE zempléni könyvtárosok szervezetének konferenciája, Sárospatak 1999. (A Városi Könyvtár kiadványai) p. 128-133. ISBN 963 03 8706 9 Bocsák Istvánné: Az olvasóvá nevelés néhány alapkérdése. In: Olvasásra nevelés és pedagógusképzés, HUNRA konferenciák előadásai. Szerkesztette: Nagy Attila, Budapest, kiadja az Országos Széchényi Könyvtár, 1999. p. 40-44. ISBN 963 200 344 6 Farkas János: Információs társadalom. Az iparitól az információs társadalomig. Magyar Tudomány 2001_ március.htm (internet) Benczik Vilmos: Házi olvasmányok, és olvasóvá nevelés az általános iskola 2–6. osztályában. (www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/hazi/hazi.htm) Radnóti Sándor: Az olvasás muzealizálódása. Magyar Hírlap 2001. jún. 2-i sz. (http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/Radnoti_olvasas.htm)

About the Author

Könyvajánló

Horváth Helga rovata

Awesome sauce!

Thank you! Your submission has been received!

Oops! Something went wrong while submitting the form :(

Figyelmedbe ajánljuk

Hagyományőrzés – Tánczos Erzsi rovata

András napja a házassági varázslások ideje   András „bezárja a hegedűtokot”, véget vet a kisfarsangnak, jön az adventi csendesség. Idén éppen advent első vasárnapja.

Magyar sajtó története – 1.rész

Célunk, az hogy bemutassuk a magyarországi sajtó kezdeteit, kifejlődését és az 1848-as polgári forradalom előtti történetét.

Vers Mindenkinek– Wass Albert

Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet mint az erdélyi magyar irodalom nagyját.