Főoldal

Régi magyar bölcsességek és adomák

A magyarság életében mindig is fontos szerepet játszottak a magyar bölcsességek, adomák. Ezek a történetek többnyire igazságosztókról és keresőkről szólnak, akik néha meglepő tanácsokat adnak, őszinteségre vágynak és akik a dolgok mélyebb értelmét keresik.

I. Krónikás adomák.

Mit csinálnak a magyarok? I. Ferenc császárról, aki a magyar jakobinusokat végeztette ki, tartotta fenn a szóhagyomány ezt a jellemző kis történetet.
Ferenc császár valami terhes nagy adó kivetése után kérdezi a kancellárjától:
-  Mit csinálnak a magyarok?
-  Esznek, isznak, dáridóznak,
- válaszol a kancellár.
-  Akkor hát nincs semmi baj!
- nyugszik bele a császár és újabb adót rak a magyar nemzetvállaira.
Az új adó után megint csak a kancellárhoz fordult:
-  Nos, mit csinálnak a magyarok?
-  Dikcióznak, protestálnak!
- jelenti a kancellár.
-  Se baj, hadd dörögjék ki magukat!
- jegyzi meg az uralkodó, s még egyet csavarint az adóprésen. Ezután ismét kérdi: -  Hát most mit csinálnak a magyarok?
-  Hallgatnak és isznak! - hangzik a jelentés.
-  Akkor már baj van!
- kiált fel az uralkodó.
- Most már csakugyan dobni kell valamit amagyarnak.
S csakugyan 1824-ben, tizenhárom évi önkényuralom után, összehívta a magyar országgyülést. 

“A történetek hősei, egy régi eltűnt világ emberei akik őszinteségre vágynak és nevelnek.”

A griffmadár és a kétfejű sas.

 Gróf Eszterházy Károlylyal, a híres egri püspökkel többször évelődött II. József császár.
Egy alkalommal megpillantván az Eszterházyak címerében levő griffmadarat, azt kérdezi tőle:
-  Mondja csak gróf úr, hol teremnek ezek a furcsa madarak?
-  Ott, felséges uram, ahol a kétfejű sasok,
- válaszolta Eszterházy.
A császár, úgy mondják, nem volt kiváncsi bővebb magyarázatra. 

griffmadár
Forrás: http://aranygriff.5mp.eu/web.php?a=aranygriff&o=jpjFr3Akas

Krisztus és a magyar mágnás. 

Batthyányi József gróf, mint hercegprimás, egy alkalommal hatlovas hintón hajtatott át a pesti hajóhidon.
Egy fiatal ember, ki később a vérpadon halt meg, merészen odakiáltotta a főpapnak:
-  Krisztus és apostolai mezitláb és gyalog jártak, nem pedig hatfogatu hintóban!
-  Édes fiam, vágott vissza a főpap, Jézus Krisztus egy szegény ácsfiu volt, de én egy magyar mágnás fia vagyok ám!

Palatinus Jóska.

Palatinus Jóska. -  Palatinus Jóska, gyere játszani!
- Sokszor hangzott ez a hívó kiáltás az alcsúthi kastélyudvaráról József főherceghez, a ki persze akkor szintén vidám, fürge fiú vala.

És Palatinus Jóskát nem igen kellett csalogatni. Felkereste ő a maga jókedvéből is az egyszerű jobbágy-fiúkat s játszott, nyargalászott velük. Egyszer egy sváb fiúnak háborusdi közben véletlenül betörte a fejét. A gyerek apja nagy panaszszal jött a nádorhoz e miatt, a Jóska herceg ellen.

-  Hát tudod mit? - mondá neki a nádor. - Majd a legközelebbi alkalommal, mikor a gyerekekmegint háborusdit, törje be a te Hanzid az én Jóskámnak a fejét s én nem fogok te hozzád menni miatta panaszra!

László főherceg
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg%E2%80%93Lotaringiai_L%C3%A1szl%C3%B3_f%C5%91herceg

Kossuth legelső szónoklata. 

Érdekes epizódot beszélt el Kossuth ifjú korából Nagy Mihály, volt tállyai lelkész, ki négy-öt évvel volt idősebb Kossuthnál, a kit ő is tanított latinul. Nagy Mihály 1816 körül theologus volt Eperjesen, a hol Kossuth ugyanakkor az 5-6-ik osztályba járt.
Egy vizsgálat alkalmával felszólították Kossuth Lajost, hogy beszéljen az erényről.

Kossuth a padban mondá el beszédét, mire egy Okolicsányi nevű úriember így szólt hozzá:

-  Fiam, el tudnád-e ugyanezt a pódiumon is mondani? Kossuth igenlőleg válaszolt s midőn feleletét a pódiumon ismételte, Okolicsányi lelkesen felkiáltott:

- Fiam, így még nem hallottam beszélni az erényről. Ez az első szónoklatod olyan pompásan sikerült, hogy e téren szép jövő vár reád.Megjegyzendő, hogy Kossuth latinúl beszélt.

Kossuth Lajos
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%ADregyh%C3%A1zi_Evang%C3%A9likus_Kossuth_Lajos_Gimn%C3%A1zium

A magyar anyák.

Az 1866-iki porosz-osztrák háború idején második ujoncozást akartak Magyarországon elrendelni.
-  Az lehetetlen,
- mondotta Deák Ferenc az osztrák hadügyminiszternek.
-  S miért volna lehetetlen?
- pattant fel a hadügyminiszter.
-  Csak azért,
- válaszolt nyugodtan a haza bölcse,
- mert a magyar anyák egy évben csakegyszer szülnek.
S nem is ujoncoztak.

Tanuljanak magyarúl.

Szcitovszky János hercegprimás az ötvenes években egy alkalommal meglátogatta a nagyszombati gymnasiumot és konviktust, melyet százezer forinttal ő alapított.
A fogadtatás fényes volt.
Mikor aztán a tanulókról kérdezősködött, az igazgató kijelenté, hogy a német tannyelv iszonyú nehézségeket okoz.
-  Nos hát tanítsatok magyarul, mondá a hercegprimás.
-  De nem lehet,
- válaszolt az igazgató
- mert a német tannyelv van előirva.

Az öreg főpap egy darabig gondolkozott, aztán a következő utasítást adta: Tanuljanak magyarul, feleljenek deákúl! Nos punktum!

Forrás: http://mek.oszk.hu/07000/07085/pdf/adoma1.pdf

About the Author

Régi magyar bölcsességek

A történetek hősei egy, régi eltűnt világ emberei akik őszinteségre vágynak és nevelnek.

Awesome sauce!

Thank you! Your submission has been received!

Oops! Something went wrong while submitting the form :(

Figyelmedbe ajánljuk

Hagyományőrzés – Tánczos Erzsi rovata

András napja a házassági varázslások ideje   András „bezárja a hegedűtokot”, véget vet a kisfarsangnak, jön az adventi csendesség. Idén éppen advent első vasárnapja.

Ady Endre

Vers Mindenkinek– Kányádi Sándor

A Vers Mindenkinek sorozatunkban, ma három alkotást olvashattok, a Nemzet Művésze címmel kitűntetett, Kossuth Díja erdélyi költőtől.

Magyar sajtó története – 1.rész

Célunk, az hogy bemutassuk a magyarországi sajtó kezdeteit, kifejlődését és az 1848-as polgári forradalom előtti történetét bemutassuk.